Megint DALSZÖVEG - VIDA | Audio Lyrics

Megint DALSZÖVEG - VIDA | Audio Lyrics

☆DALSZÖVEG: Megint be vagyok baszva bby halványulnak a fények, de remélem, hogy nem ez lesz a vége én feláldoztam magamat, hogy megmentselek téged remélem jobban vagy én azóta is félek Telik az idő és csak egyre szarabb minden lehet mosolygok, de közben meghalok itt bent olyan dolgot kerestek, ami bennem nincsen én egyedül megfulladok hát valaki segítsen add a szád, add a kezedet, hogy érezzem mióta egyedül vagyok bby én szétestem magunkat keresem, de nem létező képekben úgy érzem, hogy nem (V)eled csak önmagammal végeztem A gondom füstként száll mer’ már nincs aki hazavár túl régóta mást csókol a szád ezzel csak tovább nyílik a szívemen a szakadás Megint be vagyok baszva bby halványulnak a fények, de remélem, hogy nem ez lesz a vége én feláldoztam magamat, hogy megmentselek téged remélem jobban vagy én azóta is félek Megint be vagyok baszva bby halványulnak a fények, de remélem, hogy nem ez lesz a vége én feláldoztam magamat, hogy megmentselek téged remélem jobban vagy én azóta is félek Körülnézek, de olyan üres a szoba menekülnék innen de nem tudom hova mindig megnevettetem, gyönyörű a foga érzem, hogy megharapott (V)érzik a nyakamon a nyoma Nézz rám! Túl nagy a tűz ami bennem ég miért nem a te ruháid vannak nálam szerteszét? megint túl iszom magam és nyúlok a fegyverért megmondtam baby, hogy ölni tudnék a te testedért A gondom füstként száll mer’ már nincs aki hazavár túl régóta mást csókol a szád ezzel csak tovább nyílik a szívemen a szakadás Megint be vagyok baszva bby halványulnak a fények, de remélem, hogy nem ez lesz a vége én feláldoztam magamat, hogy megmentselek téged remélem jobban vagy én azóta is félek Megint be vagyok baszva bby halványulnak a fények, de remélem, hogy nem ez lesz a vége én feláldoztam magamat, hogy megmentselek téged remélem jobban vagy én azóta is félek